Ha jó a facilitátor, akkor a megbeszélésen látom a nagy képet amerre haladnunk kell, lelkesít a vízió és ígéreteket is teszek a többieknek hogy mi mindent megteszek majd a haladásért!
A megbeszélés után azonban szembeütközöm a valósággal. Torlódnak a tennivalók, másra is figyelnem kell, és az ígéreteimet szép lassan elfelejtem. Szeretném elkerülni a szégyent, amiért nem csináltam meg amit ígértem, de nem tudom. Ilyenkor már homályos a nagy kép…
Ezt a jelenséget már talán te is megfigyelted magadban, és tapasztaltad azt is, hogy nem vagy vele egyedül. A többi csapattag is kűzd azzal, hogy megbeszélésről megbeszélésre egyre nehezebben esik a számonkérés…
Facilitátorként vajon mit tehetsz azért, hogy a bűntudat helyett a lelkes, közös cél felé haladás élményét éljétek meg a csapatodban?
Hibáztatás elkerülése
Fontos, hogy lássátok mit valósítottatok meg az előző megbeszélésen keletkezett elhatározásokból. A facilitátornak folyamatos feladata, hogy ami homályos kitisztítsa, ami rejtett, azt napvilágra hozza. Ezt úgy érdemes csinálni, hogy akkor se hibáztassunk, vagy szégyenítsünk meg senkit, ha valamit nem, vagy nem jól csinált meg. A problémákat tegyük ki a táblára vagy egy asztalra, vizsgáljuk meg közösen a tényeket és keressük a megoldásokat. Azzal segítünk leginkább, ha bizalmi légkört teremtünk, ahol a bűntudatát mindenki saját hőfokán, saját tempójában tudja megélni és feldolgozni.
A bizalmat az állítja helyre, hogy beismerjük, kimondjuk a nehézségeket, az akadályokat. Látjuk és elfogadjuk a kompromisszumokat azzal a tudattal, hogy egyre jobbá válunk a jövőben azok felszámolásában.
A hibáztatás elkerüléséhez az is hozzásegít, ha nem csak az időszak végén a megbeszélésen derül ki, hogy ki mit csinált, hanem a két megbeszélés között is folyamatosan látható az egyes emberek haladása.
Feladatok menet közbeni újraosztása, célok visszanyesése.
Előfordul, hogy néhány csapattárs nem tudja a vállalt feladatait megoldani (közbejön egy sürgős feladat, kiderül hogy csak bonyolultabban lehet megoldani, esetleg megbetegszik valaki), és az eredeti célkitűzések irreálissá válhatnak. Jó ilyenkor ezeket a célkitűzéseket a valósághoz illeszteni, visszavenni belőlük. Szükség lehet a feladatok menet közbeni újraosztására is. Erre érdemes naponta ránézni, jó eszköz lehet erre egy rövid (10-15 perces), naponta megtartott egyeztetés (daily standup).
Dr. Budai László (pszichoterapeuta, szomatodráma tréner) szerint: “jelen korban a közösségeket, csapatokat a bűntudat tartja össze”.
Számodra ez mit jelent?